Jn 12,1–11

• Hat nappal húsvét előtt. Jézus már Jeruzsálem felé tart, másnap bevonul.

• Mária, Márta, Lázár. Látszik rajtuk Jézus munkája.

  • Márta: régebben zúgolódott, mert egyedül kell szolgálnia, most örömmel teszi.

  • Mária: hallgatta Jézust, most cselekszik, mert megértette, hogy itt az ideje.

  • Lázár: a feltámadás példája, sokan miatta mennek oda.

• Mária a megfelelő időben cselekszik, Jézus temetésére nézve (7. v.).

  • Ez az utolsó alkalom, hogy a kenettel kifejezze az imádatát (lehet, hogy nem tudja).

  • Tudja, ki Jézus: a Király, neki mindene.

  • Önmaga odaadása. A kenet nagy értéke. Jézusért tartogatta. Én kinek gyűjtök? A nagy adomány odaadásának megvan a maga helye és ideje. Felismerem-e?

  • Ő maga keni meg Jézus lábát: rabszolgamunkát végez.

  • Tűri a megjegyzéseket. Nem próbálja megvédeni magát. Jézus védi meg.

• Nem azért teszi, hogy őt dicsérjék. „Ahol az evangélium prédikáltatik”, ott kell beszélni róla.

  • Beszélni kell arról, ki az a Jézus, aki ezt az imádatot elfogadja. Királyom-e nekem? Ha Ő indít, kész vagyok-e bármekkora áldozatot hozni – örömmel? Lehet, hogy az életemet is le kell tennem Őérte – örömmel tenném? (Fil 2,17) Az Ő imádatában nincs túlzás.

• „Szegények mindenkor vannak veletek, én pedig nem mindenkor vagyok.”

  • Emberileg botránkoztató mondat – annak, aki csak úgy tekint Jézusra, mint egy emberre a sok közül.

  • A Jézussal való kapcsolat, az imádat átélése mással nem helyettesíthető, jó cselekedetekkel sem. A neki szánt áldozatot sem adhatom oda másra. Az övé vagyok, Őt kell imádnom és szolgálnom, nem pazarolhatom erőmet, időmet másra helyette. – Imádat: „Uram, jó nekünk itt lennünk…” – akkor le kellett jönni a hegyről, Máriának ez az imádata sem tart folytonosan. Amikor „munka van”, nem lehet ilyen mélységű imádatot átélni, de lehet (és kell) a munkát Őrá nézve, Őneki végezni (a nemszeretem munkákat is másképpen végezhetjük Ővele).

  • A mennyben lesz „teljes az összhang”, amikor egyszerre imádhatjuk Istent és végezhetjük feladatainkat.